Menü
Hogyan működik a szégyen?
Hogyan hatott a személyiségünkre, ha elvárások alapján neveltek és a kárhoztatással próbáltak rávenni a helyes viselkedésre? Miért használják sokan a “megszégyenítést”? Mit kezdjünk vele? Hogyan hat a gyereknevelésre? Hogyan hat a mindennapi életünkre az, hogy egy szégyen alapú társadalomban élünk, ahol a leghétköznapibb interekciók is pillanatok alatt “ügy”-gyé válhatnak?
A szégyent gyakran összemossuk a bűntudattal, pedig a kettő nem azonos. A szégyen a teljes valónkra és önértékelésünkre kiterjed, míg a bűntudat egy konkrét helyzetre, tettre.
A szégyen tehetetlenségérzéssel jár együtt, ebből fakadóan egész lényünket negatívan látjuk, azt érezzük, hogy nem olyanok vagyunk, mint amilyenek szeretnénk lenni – míg a bűntudatot az váltja ki, hogy valakit megbántottunk, valakivel rosszat tettünk. A kettő között pedig óriási különbség van! Az elrontott tettek kijavíthatók, jóvá tehetők, míg a szégyen megnyomorít, mert egész lényünket elfogadhatatlannak érezzük.
( A lenti linken található tanítás 2017.május 9-én a székesfehérvári női alkalmon hangzott el. )